2. Lecke: Gluténhoz vagy búzához köthető tünetek, amelyek nem jelentenek coeliakiát

2.2 Búza allergia

Az ételallergia bármely életkorban kezdődhet. Búza allergia esetén felfokozott immunválasz alakul ki a búza fehérjéire, ezen belül vagy a gluténra, vagy bármelyik másik fehérjére.

A búzára allergiás betegek többsége (de nem mindenki) IgE antitesteket termel a búza fehérjéi ellen, ha búzát is tartalmazó ételt fogyasztanak, vagy búzalisztet lélegeznek be. Ezek az IgE antitestek kapcsolódnak a búza fehérjéihez, és így együtt aktiválják az immunrendszert, allergiás reakciót provokálva. A válaszként jelentkező tünetek széles határok közt mozoghatnak, az egyszerű bőrtünettől (kiütés, duzzanat, viszketés) súlyos, akár a halálos tünetekig (légzési nehézség, eszméletvesztés, anafilaxiás sokk, stb.).

Az IgE-típusú allergiáknál a tünet néhány percen, maximum 1-2 órán belül jelentkezik. A búza fehérjék elleni IgE-szint koncentrációja mérhető a vérben, vagy kimutatható bőrteszttel. Minél magasabb a vér IgE-szintje, vagy nagyobb a bőrtünetek kiterjedtsége a prick-teszt után –amikor a bőrre búzafehérjét tartalmazó oldatot visznek fel -, annál valószínűbb, hogy a vizsgált személy búza allergiás.
Fontos azonban, hogy az, ha valakinek a vérében van búza ellenes IgE-antitest, vagy pozitív lesz a bőrtesztje, még nem jelenti automatikusan azt, hogy búza allergiás. Azonban, ha valakinek a búza fogyasztása után azonnali tünetei vannak és pozitív a tesztek eredménye is, akkor már nagyon valószínű, hogy búza allergiáról beszélhetünk. 

Nem minden búza allergia IgE típusú. A nem IgE típusú allergiánál – szemben az IgE-típusú, azonnali reakciókkal - több óra is eltelik, mire a fogyasztást vagy belégzést követően a tünetek megjelennek, általában emésztőrendszeri vagy bőrtünetek formájában. Azután pedig több nap is eltelik, mire a tünetek elmúlnak. A nem IgE típusú allergiákra nincs bőrteszt, vagy vérvizsgálat, ezért meglehetősen nehéz a megállapításuk. Az mindenképp jellemző, hogy a diétázó személy az allergén szigorú megvonása mellett tünetmentes, míg terhelés hatására egyértelműen ismét hozza a tüneteit. Kettős vak, placebo kontrollált terhelés szükséges a bizonyításhoz.

IgG antitestek kimutatása (búza, vagy más élelmiszerek ellen) egyértelműen nem megbízható, és csak felesleges diétás korlátozásokhoz vezet!


Melyek a hasonlóságok és a különbségek a coeliakia és a búza allergia közt?

A búza allergiás betegeknél a vérben a TGA értéke egyáltalán nem emelkedett. Nincs károsodás (boholyatrófia) sem a vékonybélben. Azonban lehetnek gyulladásos jelenségek a bélrendszerben, ami hasonló a coeliakia enyhe fokú nyálkahártya károsodásához (Marsh 1 stádium, 2. fejezet, 1. lecke).

A búza allergia elmúlhat, és főleg a gyerekek, nagyon gyakran ’kinövik’. A coeliakia ezzel szemben élethosszig tartó glutén intoleranciát jelent, és ez egy nagyon lényeges különbség a két betegség között.

A szükséges diéta viszont gyakorlatilag egyformán a gluténmentes étrend, mégpedig két okból is: a búza allergiás páciens érzékeny lehet az árpa és a rozs fehérjékre is, mivel nagyon közeli rokonságban vannak a búzával. Másrészt, még ha a beteg tolerálja is a rozst és az árpát önmagában, nagyon gyakori ezek keresztszennyeződése búzával, ami kockázati tényezőt jelent.