A coeliakiáról pácienseknek

Az 1-es típusú cukorbetegség egy visszafordíthatatlan állapot, amelyben súlyosan károsodtak a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei. Ezért a hasnyálmirigy nem képes többé arra, hogy biztosítsa a szükséges  mennyiségű inzulint a szervezet számára. Az inzulin hiányában a glükóz (cukor) nem tud a vérből felszívódni, eljutni a sejtekhez, és ott biztosítani a működéshez szükséges energiát. A csökkent inzulinmennyiség miatt a sejtek nem jutnak cukorhoz, azaz energiához. Így végeredményben a magas vércukorszint ellenére energiahiány van a sejtekben. A szervezet számára szükséges inzulint injekció formájában, naponta többször pótolni kell.    

Élethosszig tartó anyagcsere betegség, amit tartósan fennálló magas vércukorszint jellemez. A sejtek inzulinrezisztenssé (érzéketlenné) válnak. Az inzulin felelős a szervezetben az energiát adó glükóz eljuttatásáért a sejtekhez. Amennyiben nem ismerik fel, a betegségnek súlyos rövid és hosszú távú szövődményei lehetnek, mert az elhúzódó magas vércukorszint károsítja a szerveket ellátó vérereket, ami különböző betegségeket okoz. A terápia része a gyógyszeres kezelés mellett az étkezési szokások megváltoztatása, a túlsúly csökkentése, a mindennapi testmozgás bevezetése is. Súlyosabb esetekben az inzulint naponta injekció formájában kell a szervezetbe bejuttatni. 

Élelmiszerekben található anyag (fehérje), ami allergiás reakciót válthat ki.

Gyermekeknél a csontok megpuhulása, D vitamin hiány következtében. Tüneteként csonttörések, a csontok deformációja, "karika" láb jelentkezik.

Association of European Coeliac Societies (=Coeliakiás Egyesületek Európai Szövetsége)

Az  ásványi anyagok táplálkozási szempontból olyan szervetlen kémiai anyagok, amelyekre a szervezet egészséges működésének szabályozásához van szükség. Két nagy csoportjuk van. Az egyikbe a makrotápanyagok tartoznak, azok az ásványi anyagok, amelykre viszonylag nagyobb mennyiségben van szükség. Nagyobban, mint a mikrotápanyagokból, amelyekből csak viszonylag kis mennyiségek szükségesek. A legfontosabb makrotápanyagok a kálcium, a nátrium és a kálium. A mikrotápanyagokra példa a vas, a fluor és a jód. 

Vízben oldódó vitaminok, melyek fontos szerepet játszanak a sejtek anyagcseréjében. Ide tartoznak: pantoténsav, niacin, biotin, fólsav, riboflavin (B2 vitamin), thiamin (B1 vitamin ), B6 vitamin  és B12 vitamin  (kobalamin).

Ez a vitamin fontos szerepet játszik a vörösvérsejtek és az idegszövetek normál működésében. A fel nem ismert és kezeletlen B12-vitamin hiány vérszegénységet és maradandó agyi- és idegrendszeri károsodást okozhat. 

A dextróz egy egyszerű cukor, kémiailag azonos a glükózzal, ami azonos azzal a cukorral amit vércukornak hívnak.  

A fehérjék a három makrotápanyag egyike, a szervezet energiáját (kalóriát) biztosítja. A fehérjék összetett szerves anyagok, aminosav láncokból épülnek fel. 

Más néven FODMAP. Rövid láncú szénhidrátok, amelyek nem szívódnak fel a vékonybélben, hanem továbbkerülnek a vastagbélbe, és az ott élő bélbaktériumok fermentálják ezeket. Magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek közé tartoznak a gabonafélék (búza, árpa, rozs), egyes zöldségfélék (cékla, bab, édeskömény), a hüvelyesek, a tejtermékek és néhány gyümölcs. Az alacsony FODMAP-diétát soha nem szabad orvosi vagy dietetikusi vizsgálat és konzultáció nélkül megkezdeni. 

Folsavként és B9 vitaminként is ismert. A B-vitaminok csoportjába tartozik. 

A gluténmolekula része.

A glikémiás index (GI) azt mutatja meg, hogy egy szénhidrát hogyan hat a vércukorszintre. 

A glükóz szirupot keményítőből készítik. Az élelmiszeripar elterjedten használja édesítésre, a szerkezet javítására és a térfogat növelésére. Gluténmentes, függetlenül attól, hogy milyen gabonából/biológiai forrásból származik. 

A HbA1c egy hosszútávú vércukorszint jelző paraméter. Segítségével megítélhető az elmúlt néhány hónap (6-10 hét) átlagos vércukorszint értéke. Használják prediabétesz és diabétesz szűrésére is. 

Növények vagy állatok keresztezéssel létrehozott speciális válozatai.  

Extrém magas vércukor (glükóz) szint.

Extrém alacsony vércukor (glükóz) szint

IgA osztályú szöveti transzglutamináz antitest (=immunglobulin). A vérben található, coeliakiára jellemző antitest, vizsgálata viszonylag egyszerű. Coeliakia gyanúja esetén az első elvégzendő vizsgálat.

Más néven antitestek. Az immunglobulinokat speciális immunsejtek termelik. Az immunglobulinok hozzákötődnek az idegen sejtekhez, pl. a baktériumokhoz vagy a vírusokhoz, és segítenek azok megsemmisítésében. Az immunglobulinokat több osztályba sorolják be (IgA, IgD, IgE, IgG és IgM), de valamennyinek a feladata a patogének semlegesítése. 

A-típusú antitestek (immunglobulinok). Ezek az antitestek többnyire a nyálkahártyákon találhatóak meg, mint pl. a vékonybélben, a légzőszervekben és a könnyben és a nyálban is. 

A hasnyálmirigy által termel természetes hormon, amely szabályozza szervezetben a cukor (glükóz) szintet, lehetővé teszi, hogy a glükóz molekulák eljussanak a sejtekbe.  

Gyakori emésztőrendszeri eltérés, amelyet a bél abnormális összehúzódásai (motilitás) és megnövekedett érzékenysége (hyperszenzitivitás) okoz. Tünetei: hasfájás/diszkomfort érzés, gázképződés, puffadás, nyálkás széklet és rendszertelen bélműködés hasmenéssel vagy szorulással vagy váltakozó hasmenéssel és szorulással. 

A kálcium egy ásványi anyag, ami sok élelmiszerben megtalálható, legnagyobb mennyiségben a tejben és a tejtermékben fordul elő. A kalciumra a szervezet normál működéséhez van szükség, elsősorban a csontok felépítésében és fenntartásában van fontos szerepe.

A köszvény heveny rohamokkal jelentkező izületi gyulladás.  A köszvényes artritiszt az ízületben lerakódó húgysav (urát) kristályok okozzák. 

Az emberi testben található mirigyek közül azok, amelyek váladékukat a külső környezetükbe juttatják. Ilyenek az izzadtság mirigyek, amelyekből az izzadtság a bőrre kerül, és ilyen a hasnyálmirigy is, ami az általa termelt váladékot a bélbe juttatja, és ott a táplálék emésztését segíti.

A két egyszerű cukormolekulából (glükóz + galaktóz) álló tejcukor (laktóz) bontását végző enzim.

A makrotápanyagokra nagy mennyiségben van szüksége a szervezetnek, ide tartoznak a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok.

A cukrok egyik fajtája, élelmiszerekben nagyon gyakori. A maltodextrin könnyen emészthető, ugyanolyan gyorsan felszívódik mint a glükóz, és lehet kevésbé édes ízű, vagy íztelen. Nagyon gyakran használják üdítőitalok és édességek gyártásához, és másféle élelmiszerek  összetevőjeként is találkozhatunk vele.

A metabolikus szindroma összefoglaló elnevezése a magas vérnyomás, a magas vércukorszint, a kóros hastáji zsírlerakódás és a magas koleszterin- vagy triglicerid szintek által együttesen kiváltott betegségeknek, amelyek növelik a szívbetegség, a stroke (agyvérzés) és a cukorbetegség (diabétesz) kockázatát. 

A mikrotápanyagokra a szervezetnek csak nagyon kis mennyiségben (kevesebb mint 100 mg/nap) van szüksége. Nincs szerepük az energiaellátásban, de fontosak a szervezet számos funkciójának helyes működésében. A mikrotápanyagok közé tartoznak a vitaminok, néhány ásványi anyag és nyomelem is. A mikrotápanyagokkal szemben a makrotápanyagokra nagyobb mennyiségben van a szervezetnek szüksége, főleg az energiát biztosító zsírokra, fehérjékre és szénhidrátokra. 

Védőréteg a belek belső felszínén, de megtalálható az  orrban, a szájban és a szemben is. A szervek védelme mellett nyálkát is termel, a bélben ezzel segíti az étel tovább haladását, és speciális felszívó sejteket is tartalmaz,  amik hozzájárulnak a tápanyagok felszívódásához a vékonybélben.

Azonos a mg/kg mértékegységgel, milliomodrésznyi mennyiség.

A rák - vagy a daganatos betegségek - egy gyűjtőfogalom, ami rendellenes sejtosztódás, és az így létrejövő sejtek szétszóródása következtében alakul ki. A betegség szervezeten belüli elterjedéséban a vér- és nyirokrendszernek közvetítő szerepe van.

A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék emészthetetlen alkotórésze. A rostoknak fontos szerepe van az emésztésben, elősegítik a tápanyagok haladását az emésztőrendszerben.

A szénhidrátok a fontos makrotápanyagok közé tartoznak ( a fehérjék és a zsírok mellett), amelyek az élelmiszerekben találhatóak. A keményítők egyszerű cukormolekulák változatos kombinációjaként épülnek fel. A keményítő is egy nagyon hosszú cukormolekula, a leggyakoribb szénhidrát amit elfogyasztunk.

A szívbetegségek elnevezés magában foglalja valamennyi, a szív- és érrendszert érintő betegséget, mint a koszorúér-betegség, a szívritmus zavarok (aritmia), vagy a veleszületettt szívproblémák. 

A telítetlen zsírok szobahőmérsékleten általában folyékony halmazállapotúak, és többnyire növényi eredetűek, mint pl. a földimogyoró-, a kukorica(csíra)-, a gyapotmag-, a napraforgó-, a lenmag-, vagy a szójaolaj. A telítetlen zsírok egészségesebbek mint a telítettek. 

Alapvető ásványi anyag. Elengedhetetlenül szükséges a vérben az oxigén szállításához. 

A vitaminok olyan anyagok, amikre szükség van a sejtek normál működéséhez, növekedéséhez és fejlődéséhez. 13 fontos vitamint ismerünk. 

A zsírban oldódó vitaminok azok, amelyek zsírban tárolódnak az emberi szervezetben. A legfontosabb zsírban oldódó vitaminok az A-, a D-, az E- és a K-vitamin. A vízben oldódó vitaminokkal ellentétben (amelyek kiürülnek), a zsírban oldódó vitaminokat a szervezet eltárolja. Ebből adódik, hogy túlfogyasztásuk mérgezést is okozhat.

A zsírok (és olajok) a három makrotápanyag egyike. Három csoportba sorolhatóak: a telítetlen, a telített és a többszörösen telített (transz) zsírok és olajok.  A telítetlen zsírok a leginkább egészségesek.