2. Lecke – A gluténmentes diéta kockázatai és az egészségre gyakorolt pozitív és negatív hatásai

2.3 Speciális diéták

Vegán és vegetáriánus diéták

A coeliakiás betegeknek jó minőségű, minden ételcsoportot tartalmazó diéta követése javasolt. Ennek ellenére a megfelelő táplálkozás gluténmentes vegetáriánus változatban is megvalósítható, ha kellő figyelmet fordítanak a mennyiségi és minőségi tápanyagbevitelre, optimális esetben egy képzett dietetikus segítségével. A vegán étrend azonban csak nagyon kis mennyiségben vagy egyáltalán nem tartalmazza a coeliakiások étrendjében kiemelten fontos tápanyagokat (pl. vas, kálcium, B12 vitamin), így erről a táplálkozási módról a betegeket le kell beszélni. Ha a beteg mégsem hajlandó megfogadni az ilyen irányú tanácsot, táplálékkiegészítőket kell javasolni, és módszeresen monitorozni a mikroelem-státuszukat (Coeliac UK 2016).

Ha egy coeliakiás gyermek szülei vegetáriánus étrend mellett döntenek, az orvosnak szoros monitorozást kell alkalmaznia. A vegán étrend a fejlődő gyermekeknek egyáltalán nem ajánlott, mert az  valószínűsíthetően tápanyaghiányt, növekedési és súlyos fejlődésbeli elmaradást okoz a gyermeknél. Ha a szülők mégis ragaszkodnak a vegán étrendhez, azt csak szigorú orvosi és dietetikusi felügyelet mellett szabad folytatni. Ezek a szakemberek tudnak abban segíteni, hogy a gyerek megkapja a számára szükséges megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokat (Coeliac UK 2016).

Laktózintolerancia

A kezeletlen coeliakiás betegek körében gyakori a laktózintolerancia is, a laktáz enzim ugyanis a vékonybélbolyhokban található meg. Típusos tünetei lehetnek a puffadás, a hasi görcsök és a hasmenés. Ilyenkor a tejtermékek fogyasztását csökkenteni kell, aminek következtében a kálcium bevitel is csökken. Ezt kiegyensúlyozandó, kálciumban gazdag ásványvizek vagy laktózmentes tej- és nem-tejalapú készítmények fogyasztásátás javasolják.  

Ahogyan a gluténmentes diéta hatására a bél regenerálódik, az esetek többségében a laktóz intolerancia is megszűnik.  Ha a GM diéta ellenére mégis fennmarad, primer adult típusú laktáz hiány lehet az ok, mely önmagában is egy gyakori állapot (Food Intolerance Network 2013, Niewinski 2008).

Fruktóz malabszorpció

Coeliakiában a vékonybél csökkent számú transzporterei miatt fruktóz malabszorpció is kialakulhat. Nem szabad összetéveszteni a fruktózintoleranciával, ami ezzel szemben egy nagyon súlyos monogénes, metabolikus májbetegség.

A fruktóz malabszorpció tünetei hasonlítanak a laktózintoleranciában megfigyeltekhez: puffadás, hasi fájdalom és hasmenés. Magas fruktóz tartalmú ételek például a méz, egyes üdítőitalok, gyümölcsök, mint pl. az alma, cseresznye vagy görögdinnye, és egyes gyümölcslevek. A szőlőnek, banánnak vagy a kivinek alacsony a fruktóztartalma. A fruktóztolerancia növelhető, ha keményítő tartalmú étellel együtt fogyasztják a magasabb fruktóz tartalmú gyümölcsöket, ez azonban egyénenként eltérő mértékű lehet (Celiac Support Association 2016, Food Intolerance Network 2014).

A laktózintoleranciához hasonlóan, a fruktóz malabszorpció is javul, amint a bél mucosa regenerálódik a gluténmentes diéta hatására. Ha a tünetek ezt követően is fennállnak, az étrendet ennek megfelelőn kell átalakítani (DZG 2011). 

Egyes típusú cukorbetegség

Az egyes típusú cukorbetegség (T1DM) a coeliakia  egyik leggyakoribb társbetegsége. Az egyes típusú cukorbetegek kb. 6%-a coeliakiás is (Elfström et al. 2014). Az összefüggés oka az lehet, hogy hasonló genetikai háttér jellemző mindkét betegségre, specifikusan a HLA-DQ2 és DQ8 tulajdonságok átfedése (Bakker et al. 2013).

Cukorbetegek számára nincs „speciális diéta” előírva, ugyanazok az ajánlások érvényesek, mint az egészséges populációnak. Az egészséges és kiegyensúlyozott étrend csökkentheti a kardiovaszkuláris komplikációk kialakulásának esélyét is, amely a T1DM hosszútávú szövődménye (DZG 2010).

Ha egy páciensnél mindkét betegség fennáll, a kezelés célja hogy a szigorú gluténmentes diéta mellett a jó glikémiás kontroll is megvalósuljon. Az ilyen betegek mintegy 50%-ánál a coeliakia már a T1DM diagnózisakor megállapítható, a többiekben a követés alatt alakulnak ki a tünetek. Arra nincs evidencia, hogy a coeliakia korai felismerésével megelőzhető lenne az egyes típusú cukorbetegség. A diabeteses betegnél a gluténmentes étrend bevezetését követően figyelni kell arra, hogy változik a felszívódás, ami hatással lehet a cukorbetegség kezelésére is.

Az alábbi reakciók várhatóak a gluténmentes diéta bevezetése után:

  • Hypoglikémiás epizódok számának csökkenése, a tápanyagok jobb felszívódásának hatására
  • A tápanyagok jobb felszívódása miatti emelkedett inzulinigény
  • A HBA1c szintek átmeneti emelkedése a coeliakia terápiájának bevezetése után

A speciális gluténmentes élelmiszerek fogyasztásának hatása ellentmondásos: egyrészt ezeknek a termékeknek magasabb a cukor-, és a finomított szénhidráttartalma, ezért sokkal gyorsabban emelkedik meg a vércukor szintje (Berti et al. 2004). Más kutatások szerint ezek az élelmiszerek nem igényelnek speciális vércukorkontrollt (Packer et al. 2000, Volta et al. 2011).

Keep in mind